top of page
Keresés

A Mutatószámok világa: Folyamatfejlesztési KPI-k

  • Szerző képe: Katona László
    Katona László
  • ápr. 22.
  • 4 perc olvasás

Frissítve: máj. 5.



Bevezetés


Hiszünk benne, hogy a mutatószám-rendszerek - az üzleti angolból vett kifejezéssel KPI rendszerek - a modern vállalatok számára elengedhetetlen eszközként szolgálnak a teljesítményük nyomon követésére és optimalizálására. Blogunk első sorozata célul tűzi ki a mutatószám-rendszerek általános bemutatását, azok helyének meghatározását a céges működésben, valamint a Leanadat Kft. saját fejlesztésű mutatószám-rendszerének, az LMR-nek a bemutatását is.


A sorozat keretein belül mélyrehatóan foglalkozunk a mutatószámok jelentőségével, példákat adunk a legfontosabb mutatószámokra, bemutatjuk, hogyan segítenek ezek a vállalatoknak abban, hogy jobban megértsék saját teljesítményüket, majd ezt követően hatásos folyamatfejlesztési feladatokba vágjanak.


A sorozat előző posztjában rövid áttekintést adtunk arról, hogy



Ebben a posztban arra a kérdésre adunk választ, hogy


👇melyek azok a mutatószámok, amelyeket kifejezetten folyamatfejlesztéshez célszerű használni?


A sorozat későbbi posztjaiban pedig az alábbi kérdéseket fogjuk boncolgatni:

  • Miként érdemes a mutatószámokat motivációs eszközként használni, és ez milyen kockázatokkal jár?

  • Hogyan működik az LMR, a Leanadat Mutatószám Rendszer?



KPI-k folyamatfejlesztéshez

Az átfutási idő és a határidőtartás (👉erről korábban már írtunk) minden esetben alapvető kiindulópontjai a folyamatfejlesztésnek. Ezeket ugyanakkor érdemes kiegészíteni két további, kevésbé ismert, de rendkívül hasznos mutatószámmal, amelyeket mindig az adott helyzet sajátosságaihoz kell igazítani. Fontos megjegyezni, hogy jelen kontextusban a folyamatfejlesztés nagy felbontású, jól lehatárolt (rész)folyamatokra vonatkozik – azok számára, akik folyamathierarchiában gondolkodnak, ez jellemzően az L3 / L4 szintet jelenti.



Értékteremtő idő aránya

Az angol nyelvű szakirodalomban „Value Added Ratio” néven ismert mutató azt fejezi ki, hogy egy adott folyamat teljes átfutási idejének mekkora hányadát teszik ki valóban értékteremtő tevékenységek. Ennek pontos meghatározásához a következő lépések szükségesek:


  • meg kell határozni, hogy mi számít értékteremtő, illetve nem értékteremtő tevékenységnek,

  • fel kell térképezni a folyamat egyes lépéseit, és beazonosítani, melyek felelnek meg az értékteremtés kritériumainak,

  • ki kell alakítani egy olyan mérési rendszert, amely képes megbízhatóan megállapítani, hogy a teljes átfutási időn belül milyen arányban vannak jelen értékteremtő és nem értékteremtő elemek.


💭 Te hogyan különítenéd el az értékteremtő és a nem értékteremtő tevékenységeket? Oszd meg kommentben a véleményed! 👇

Bár a módszer elsőre nem tűnik bonyolultnak, a gyakorlatban mégis kihívást jelenthet a pontos alkalmazása. Éppen ezért érdemes szakértő segítségével, strukturált műhelymunka keretében gyakorolni a használatát. Néhány alkalom után azonban már „rááll a szemünk”, és magabiztosabban tudjuk felismerni a valódi értékteremtést.


☝️ Fontos felismerés, hogy a legtöbb folyamatban az értékteremtő tevékenységek aránya gyakran igen alacsony – általában az 5%-ot sem éri el! Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy ezt a mérőszámot körültekintően alkalmazzuk. Az értékteremtő képesség pontos megértése az egyik legfontosabb kiindulópont egy hatékony és eredményes folyamatfejlesztéshez.


  • A értékteremtő idő arány általános definíciója: a tisztán értékteremtő tevékenységekkel töltött idő aránya a teljes átfutási időhöz viszonyítva a vizsgálat időszakban.

  • Az értékteremtő idő arány mértékegysége: %

  • Az értékteremtő idő arány értékkészlete: [0%; 100%]

  • Szakterületi alkalmazhatóság: az értékteremtő idő aránynak széleskörű alkalmazhatósága van, bármely folyamat fejlesztése során alkalmazható, ugyanakkor a rendszeres, átfogó riportolás kialakításához lean szempontból érett szervezet szükséges.


Egy szemléletes ábra


Az alábbi ábra szemlélteti, hogyan érdemes elképzelni egy folyamat értékteremtő idő arányát. A folyamat indulásától (az igény felmerülésétől) addig, amíg az igény teljesül, különböző lépések történnek - vagy éppen nem történik semmi, két lépés között. Ha az értékteremtés szempontjából felosztjuk a teljes folyamat idejét értékteremtő (zöld) és nem értékteremtő (piros és sárga) időkre, akkor a "zöldek" teljes időhöz viszonyított aránya fogja kiadni az értékteremtő idő arányát.



Értékteremtő idő aránya
Az értékteremtő idő arányának szemléletes bemutatása egy ábrán

Elsőre jó arány

A híres "First Pass Yield", a folyamatnak azt a minőség szempontú képességét fejezi ki, hogy mekkora valószínűséggel fut le a folyamat úgy, hogy minden lépése időben és egészben, utómunka és javítás nélkül - azaz elsőre jól - kerül végrehajtásra. Hasonlóképpen a értékteremtő idő arányához, az elsőre jó arány meghatározásához is szükséges néhány előfeltétel:


  • ismerni kell a folyamat lépéseit,

  • ismerni kell a folyamat egyes lépéseire vonatkozó sztenderdet, mind az elvárt idő, mind a kimenet minőségi feltételeire vonatkozóan.


☝️Egy folyamat elsőre jó arányát úgy számoljuk ki, hogy az egyes lépések elsőre jó arányát egymással összeszorozzuk. Így tudjuk megragadni a teljes folyamatra vonatkozó valószínűséget.


Az elsőre jó arány egy szemléletes grafikonon


Az alábbi grafikonon szemléletesen mutatja be egy ötlépéses folyamat elsőre jó arányát. Bár az egyes műveletek elsőre jó arányai nem tűnnek rossznak (84% - 95%), a teljes folyamatra vonatkozó arány messze nem olyan kedvező (63%).

Annak a megértése, hogy műveleti szinten az elsőre jó arány versenyképes szintje 95%-nál kezdődik, különösen fontos.

Elsőre jó arány
Az elsőre jó arány ábrázolása grafikonon


  • Az elsőre jó arány általános definíciója: az egyes folyamatlépések elsőre jó arányainak a szorzata, ahol az egyes lépések elsőre jó aránya a sztenderd elvárásoknak megfelelő (idő, határidő, minőség), javítás és utómunkamentes feladatvégzések száma az összes feladatvégzés számához képest a vizsgált időszakban.

  • Az elsőre jó arány mértékegysége: %

  • Az elsőre jó arány értékkészlete: [0%; 100%]

  • Szakterületi alkalmazhatóság: az átfutási időnek széleskörű alkalmazhatósága van. Az elsőre jó aránynak széleskörű alkalmazhatósága van, bármely folyamat fejlesztése során alkalmazható. Szervezeti szintű alkalmazására ott kerül sor, ahol teljes eszközhatékonyságot (OEE, Overall Equipment Effectiveness/Efficiency) célszerű mérni.



Összegzés


A hatékony folyamatfejlesztéshez elengedhetetlen, hogy ne csupán a "must have" KPI-okat – mint az átfutási idő és a határidőtartás – kövessük, hanem kiegészítsük az elemzést olyan mutatókkal is, mint az értékteremtő idő aránya és az elsőre jó arány. Bár a mutatószámok világa sok érdekességet rejt még, ezek már mélyebb rálátást adnak a folyamatok valódi hatékonyságára, és segítenek "belőni" az irányt, amelyet a folyamatban dolgozó munkatársak követni fognak. Bár alkalmazásuk kezdetben kihívást jelenthet, hosszú távon elengedhetetlenek a magas színvonalú, lean alapú működéshez.







Comments

bottom of page