Mutatószámok világa: Az LMR működési modellje
- Katona László
- 4 nappal ezelőtt
- 6 perc olvasás
Bevezetés
Hiszünk benne, hogy a mutatószám-rendszerek - az üzleti angolból vett kifejezéssel KPI rendszerek - a modern vállalatok számára elengedhetetlen eszközként szolgálnak a teljesítményük nyomon követésére és optimalizálására. Blogunk első sorozata célul tűzi ki a mutatószám-rendszerek általános bemutatását, azok helyének meghatározását a céges működésben, valamint a Leanadat Kft. saját fejlesztésű mutatószám-rendszerének, az LMR-nek a bemutatását is.
A sorozat keretein belül mélyrehatóan foglalkozunk a mutatószámok jelentőségével, példákat adunk a legfontosabb mutatószámokra, bemutatjuk, hogyan segítenek ezek a vállalatoknak abban, hogy jobban megértsék saját teljesítményüket, majd ezt követően hatásos folyamatfejlesztési feladatokba vágjanak.
A sorozat előző posztjában rövid áttekintést adtunk arról, hogy
Ebben a posztban bemutatjuk, hogy
👇hogyan működik, és mik a Leanadat Mutatószám Rendszer (LMR) előnyei.
Ez a poszt a szokásosnál kicsit hosszabb, átlagosan 6 perc szükséges az elolvasásához. Kellemes olvasást kívánunk!
Az első lépés az adatvezérelt működés felé: bemutatkozik az LMR
Leanadat Mutatószám Rendszer – röviden: LMR. Belépő szintű, de professzionális megoldás, amely lehetővé teszi, hogy bármely magyar KKV adatvezérelté váljon – bonyolult szoftverek, integrált ERP-rendszerek és több tízmilliós IT-fejlesztések nélkül.
Milyen problémát old meg az LMR?
A hazai kis- és középvállalkozások jelentős része ma is félig-meddig digitalizált adatrögzítéssel, nem strukturált folyamatokkal, ERP-rendszer nélküli működéssel dolgozik. Egy mutatószámrendszer bevezetése náluk eddig szinte elképzelhetetlen volt – itt az ideje változtatni ezen!
Az LMR kiindulópontjai:
Nem baj, ha még minden papíron történik – az LMR épp ennek a kiváltására jött létre.
Nincs ERP? Nem gond.
A folyamatmérés még gyerekcipőben sem jár? Tökéletes kiindulópont!
A folyamatok olyanok, mint egy fekete doboz? Az LMR-rel felszínre hozzuk a részleteket.
Az LMR nemcsak egy műszaki eszköz, hanem egy módszertan: mutatószámok strukturált rendszere, képzéssel, támogatással és a magyar gyártási-szolgáltatási környezetre szabott logikával.
Mi az LMR lényege?
Az LMR egy egyszerűen felépített mutatószám-rendszer, amely
egyszerű ("koppintásos") adatrögzítést kínál egyéni mobileszközön,
az adatokat strukturált formában, felhőben (SharePoint) tárolja, folyamatos hozzáférés biztosításával,
a mutatószámokat automatizáltan számolja,
sztenderd vagy testreszabott műszerfalakon mutatja be az eredményeket,
a teljes folyamat (bevezetés, üzemeltetés, bővítés) során szakmai és műszaki támogatást nyújt.
Mutatószámok világa Webinár
Mit mérünk?
Az LMR kiindulópontként három sztenderd mutatószámot javasol minden szervezet számára. Ezek olyan alap-KPI-k, amelyek bevezetésével gyorsan és objektíven képet kaphatunk egy folyamat teljesítményéről – különösen akkor, ha korábban nem történt rendszeres adatgyűjtés vagy mérés.
A három alapmutatószám:
Határidőtartás – A feladatteljesítések hány százaléka történt meg időre?
Átfutási idő – Mennyi idő telt el a feladat kiírásától a készre jelentésig?
Értékteremtő idő aránya – Az összes idő hány százalékában folyt valódi, értékteremtő munka?
Ez a hármas egy jól értelmezhető, időalapú megközelítést kínál a folyamatok teljesítményének vizsgálatára – de nem a klasszikus termelékenységi szemlélettel, hanem sokkal praktikusabb, működésközeli módon.
A sztenderd KPI-k stabil alapot jelentenek – ahonnan el lehet indulni egy kifinomult, összetett mérési rendszer felé.
testre lehet szabni?
Természetesen! Ha a vállalkozás már használ mutatószámokat (akár papíralapon), vagy konkrét elképzelései vannak arról, mit szeretne mérni, az LMR ahhoz is igazodik. A rendszer nagy mértékben testre szabható:
a rögzítendő adatok,
a számítási logikák,
és a műszerfalak is igazíthatók a működéshez, egyéni elképzeléshez.
Példa a működésre - szerelési folyamat
Tételezzük fel, hogy egy szerelési folyamat során az anyagok és az alkatrészek több munkafázison mennek keresztül, míg késztermékké nem válnak (tipikus szerelési példák: elektromos berendezések, bútorok, fémszerkezetek előállítása). Általában egy-egy munkafázist egy-egy munkaállomás végez el, s a termék a munkaállomásokon végig halad. Egy teljes munkafolyamat mérése a következők mentén valósul meg:
Bemeneti adatok: a munkafeladatokat egy online lista tartalmazza.
Adatrögzítés: minden munkaállomáson.
Az adatrögzítés módja: a feladatok különböző állapotainak jelentésével valósul meg úgy, hogy amikor egy adott állapot bejelentésre kerül (pl.: feladat elindul, szünet, akadály, kész stb.), akkor a bejelentés időbélyege is rögzítésre kerül egy online listában.
Mutatószámok számítása: az időbélyegek segítségével a specifikációban meghatározott definícióknak megfelelően történik.
a legtöbb mutató automatikusan, valós időben kiszámítható, és akár az adatrögzítő alkalmazásban is megjeleníthetők az aktuális értékek;
van lehetőség ütemezett kiszámításra / aggregálásra - definíció és igény szerint.
Értesítések: definíció és igény szerint lehet kiugró, vagy egyéb szempontból fontos értékekhez értesítési rutinokat rendelni.
Műszerfal és kimutatások: definíció és igény szerinti ütemezésben frissülnek.
Adatok tárolása, archiválása: az adattárolás folyamatos, a biztonsági mentés és az archiválás definíció és igény szerinti ütemezésben történik.
A három sztenderd mutató a szerelési példában
A folyamat határidőtartása a gyártásütemezés határidőtartása lesz, azaz rögzíteni fogjuk a szerelési feladatok (munkák) határidejét, s amikor az utolsó munkafázis is készre jelenti a darabot, a rögzített időt ezzel a határidővel hasonlítjuk össze. Ha pl. 10 esetből 7 időre elkészült, a határidőtartás 70%-os lesz.
☝️A határidőtartás a folyamat legfontosabb, elsődleges mutatószáma, megmutatja, hogy milyen a folyamat általános eredményessége. Minden folyamatnak van vevője, még a belső folyamatoknak is. A felhasználó folyamat - pl. a kiszállítás, vagy a kivitelezés - függnek a szerelés határidőtartásától. Ezért ennek a mérése "must have", ahogy azt már korábban megírtuk. Ugyan a határidőtartás önmagában még nem fogja megmondani, hogy miért nem lett kész időben a szerelés, de az őszinte és pontos mérés tiszta képet fog adni, és meg fogja adni a folyamat fejlesztésének egyik stratégiai célját.
A szerelés átfutási ideje a feladat (munka) kiírásának idejétől a készre jelentésig eltelt teljes idő lesz, az időszakra, illetve üzemre vonatkozóan pedig a munkák átfutási idejének átlaga. Attól függően, hogy mennyire szofisztikált a folyamat nyomon követése, az átfutási időt több részre lehet bontani, de egyelőre maradjunk az egyszerű esetnél. ☝️Az átfutási idő pontos mérése meg fogja mutatni, hogy mennyi ideig tartanak a szerelési feladatok - átlagosan, és az adatokból a szórást is meg tudjuk érteni. Számoljunk le azzal a téves elképzeléssel, hogy az egyedi gyártásban nem érdemes az átfutási időt mérni! Egyrészről az átfutási időt mindig össze lehet hasonlítani a tervezett átfutási idővel és a jellemző eltérést arányként kimutatva máris használható aggregált eredményt kapunk; másrészt, igen gyakran bebizonyosodik, hogy bár a termék egyedi, a folyamat sztenderd, emiatt pedig tág tér nyílik a sztenderdizáláson alapuló fejlesztésekre. Az átfutási idő pontos mérésével és a terv-tény eltérés célzott csökkentésével a határidőtartáshoz hasonlóan javítani lehet a vevő folyamat kiszolgálásának minőségén.
A szerelés értékteremtő idejének aránya azon idők aránya lesz a teljes átfutási időn belül, amikor az adott feladat „futó” státuszban volt. Ha pl. egy munka teljes átfutási ideje 12 óra volt, de ebből a folyamat 5 órát volt „akadály”, 2 órát „szünet” státuszban, akkor az értékteremtési idő (12-5-2)/12 = 5/12 = 41,67% volt. Attól függően, hogy mennyire kifinomulta folyamat státuszkövetése, ez a szám egyre pontosabbá válik, és egyre több lehetőség nyílik a nem értékteremtő idők kiváltó okaira vonatkozóan gyakorisági elemzések elkészítésére. Ezek alapján problémamegoldó ciklusokat tud indítani a szervezet. ☝️Az értékteremtő idő arányának a mérése a folyamat státuszkövetésén és az állási okok gyűjtésén keresztül adja meg azt az adatrészletességet és adatgazdagságot, amely lehetővé teszi a célzott folyamatfejlesztéseket. A határidőtartás és az átfutási idő segítségével ki tudjuk tűzni a célokat; az értékteremtő idő arányával közel jutunk a "hogyan érjük el a célt?" kérdés megválaszolásához. Külön erőssége az LMR-nek, hogy tartalmazza a szakmai és a folyamatfejlesztési tanácsadás lehetőséget - a státusztoltatáson alapuló mutatószám bevezetése után erre nagy szükség lesz!
Mennyibe kerül?
Egy induló rendszer, amely nem tartalmaz többet 3-5 KPI-nál 1-2 üzleti folyamaton, 6–8 felhasználóval, Budapesttől számított 100 km-es távolságban, optimum csomag esetén nagyjából 1,6 millió forint bevezetési és 160 ezer forint havi üzemeltetési költséget jelent. Ebben a bevezetés során adatelemzési oktatás, a havi üzemeltetés során nemcsak műszaki, hanem szakmai támogatási órakeret is rendelkezésre áll.
☝️Az LMR árazásának és elemeinek a kialakítása során a legfontosabb szempont a kedvező havi üzemeltetési költség és a rendelkezésre álló szakmai támogatás biztosítása volt.
Az LMR várható költsége a 👉kalkulátor segítségével könnyedén kiszámolható. Komoly szándék esetén töltsd ki az LMR oldalán a megrendelőlapot (az oldalon a kalkulátor alatt található gombbal tudod megnyitni), s az alapján tudunk tényleges ajánlatot adni.
Milyen csomagok érhetők el?
Három csomag közül lehet választani:
Alap
Optimum
Prémium
Minden csomag tartalmazza a keretrendszert, az adatfolyamatokat, rendszerhasználati oktatást, sztenderd műszerfalat, specifikációt - annak részeként egy mutatószám-kézikönyvet a definíciókkal és képletekkel, online egyeztetési lehetőséget - ezek a bevezetés sztenderd részei.
Az adatelemzés oktatás, a testreszabott műszerfal és a helyszíni bejárás azok az elemek, amelyek az optimum, illetve prémium csomag bevezetésével érhetők el.
Az üzemeltetés során a műszaki támogatás minden csomag sztenderd része, az optimum és prémium csomagok tartalmazzák a szakmai, illetve a folyamatfejlesztési szaktanácsadást.
Miért éri meg?
Az LMR egy olyan rendszer, ami nem a „nagyok játszótere”, hanem kifejezetten azoknak a cégeknek nyújt megoldást, akik most lépnek rá a digitalizáció útjára. Az LMR-rel megteheted az első lépést – biztos alapokra építkezve, könnyen, elfogadható költségek mellett.
👉 Próbáld ki a költségkalkulátort, és olvasd el a többi posztot a mutatószámok világa sorozatból!
Összegzés
A Mutatószámok világa sorozat célja az volt, hogy bemutassa a vállalati működés mérhetőségének szemléletét. Bemutattuk, hogyan lehet egyszerű, de mégis elméletileg megalapozott és gyakorlati hasznot hozó mutatószámokkal elindulni az adatvezérelt működés útján. A sorozat zárásaként bemutatott LMR – Leanadat Mutatószám Rendszer – ezt a szemléletet testet öltve képviseli: belépő szintű, mégis strukturált megoldás, amely képes áthidalni a papíralapú működés és a digitális adatelemzés közötti szakadékot.
A KPI-k világa nem elvont menedzsmentjáték, hanem eszköz a mindennapi döntések megalapozására – és most már mindenki számára elérhető.
Katona László
Komentáře