Bevezetés A mutatószám-rendszerek - az üzleti angolból vett kifejezéssel KPI rendszerek - a modern vállalatok számára elengedhetetlen eszközként szolgálnak a teljesítményük nyomon követésére és optimalizálására. Blogunk első sorozata célul tűzi ki a mutatószám-rendszerek általános bemutatását, azok helyének meghatározását a céges működésben, valamint a Leanadat Kft. saját fejlesztésű mutatószám-rendszerének, az LMR-nek a bemutatását is. A sorozat keretein belül mélyrehatóan foglalkozunk a mutatószámok jelentőségével, példákat adunk a legfontosabb mutatószámokra, bemutatjuk, hogyan segítenek ezek a vállalatoknak abban, hogy jobban megértsék saját teljesítményüket, majd ezt követően hatásos folyamatfejlesztési feladatokba vágjanak. A sorozat előző posztjában rövid áttekintést adtunk arról, hogy 👉 mi az a mutatószám-rendszer és mik a legfontosabb elemei? Ebben a posztban arra a kérdésre adunk választ, hogy 👇 melyek a leghasznosabb mutatószámok, amelyek bevezetésével bármely kkv jól jár? A sorozat későbbi posztjaiban pedig az alábbi kérdéseket fogjuk boncolgatni: Milyen mutatószámokat célszerű alkalmazni folyamatfejlesztéshez? Miként érdemes a mutatószámokat motivációs eszközként használni, és ez milyen kockázatokkal jár? Hogyan működik az LMR, a Leanadat Mutatószám Rendszer? "Must have" KPI-k KKV-k számára Az angol "must have" kifejezést termékek, szolgáltatások vagy folyamatlépések azon funkcióinak a jellemzőjeként szokták használni, amelyeknek megfelelni kötelező, a vevők alapelvárásainak részét képezik. Ez a megkülönböztetés a mutatószámok világában is érvényes. Lássuk azokat a KPI-ket, amelyek megléte "must have" azok számára, akik a működés hatékonyságát mérni és javítani akarják! Ahhoz, hogy megértsük, mennyire működik jól egy szervezet, alapvető fontosságú annak megértése, hogy miként gazdálkodik a rendelkezésre álló idővel - nem csak a klasszikus, termelékenységi értelemben. A szóban forgó "must have" mutatószámok alapja minden esetben a folyamatok lényeges eseményeihez kapcsolódó időpontok rögzítése és azok egymáshoz való viszonyítása. Míg a klasszikus termelékenységi mutatószámok a felhasznált bruttó időt a ráosztott költségekkel vagy árbevétellel hasonlítják össze, s így gazdaságossági mutatóként használhatók, addig az alábbiak a folyamatok működési részleteire nyújtanak rálátást. Határidőtartás Az első és legfontosabb mérce, a folyamatfejlesztések és a versenyképesség teljesítmény szempontú kiindulópontja, a folyamatok teljesítőképességének alapvető számszerűsítője, az ún. határidőtartás . Az üzleti angolban több kifejezéssel is szokás rá hivatkozni, úgy mint OTIF (On Time In Full), CDP (Customer Delivery Performance), SL (Service Level) - ezek mind ugyanarra vonatkoznak: egy folyamat által előállított kimenetek rendelkezésre bocsátásának időbeli pontosságára. Egyszerűbben: az időben teljesített feladatok arányát fejezzük ki vele. Kiindulópontként a vevői és a szállítói rendeléseink határidőtartásának mérését érdemes bevezetni (ezekből mindjárt kettőt-kettőt is létre tudunk hozni, az elvárt és az ígért határidőtartást), majd ezt követően lehet kívülről szűkíteni a kört a belső folyamatokra. A határidőtartás általános definíciója: az időben és egészben elvégzett teljesítések száma az összes teljesítés számához képest a vizsgált időszakban. A határidőtartás mértékegysége: % A határidőtartás értékkészlete: [0%; 100%] Szakterületi alkalmazhatóság: a határidőtartásnak széleskörű alkalmazhatósága van. A leggyakrabban a vevői és a szállítói rendelések teljesítésének az értékelése során alkalmazzuk, ugyanakkor bármely, akár belső folyamat belső vevői elvárásokkal szembeni teljesítési képességnek az alapvető mérőszáma lehet (pl.: gyártásütemezés határidőtartása, pénzügyi zárások határidőtartása, jelentéskészítések határidőtartása, komissiózás határidőtartása stb.). Egy érdekes példa Egy érdekes alkalmazását szemlélteti az alábbi példa a határidőtartás bevezetésének, amely egy élelmiszeripari gyártónál működő karbantartó csapat teljesítőképességének a javulását mutatja. Az ábrán az ütemezett karbantartások határidőtartásának alakulását láthatjuk hetente, ami a mérés bevezetésével kezdődik, s amely a fejlesztési projekt végére eléri a kívánt szintet. A határidőtartás rugalmasan alkalmazható olyan szakterületi folyamatok mérésére is, mint a karbantartás Átfutási idő Az ún. átfutási idő a határidőtartás párja: annak eredményét kiegészíti, árnyalja. A határidőtartás a pontosságot méri, az átfutási idő viszont a sebességet, a kettő egyszerre jelenti a versenyképességét egy folyamatnak. Az üzleti angolban az LT (Lead Time) kifejezés jelenti az átfutási időt, s arra vonatkozik, hogy egy folyamat által előállított kimenetek rendelkezésre bocsátása mennyi idővel követte a kimenetekre szóló igény megjelenését. Egyszerűen: a feladatok teljesítéséhez szükséges idő hosszát jelenti az igény felmerülését követően. ☝️Fontos jellemzője, hogy az átfutási idő a vevő szemszögéből tekint a teljesítés idejére: tartalmaz mindent, ami a rendeléstől a teljesítésig tart . Ez kimondottan fontos különbség az általános megközelítéshez képest, ami jellemzően a teljesítésre fordított munkaidőre koncentrál. Az átfutási idő általános definíciója: a teljesítés és a kapcsolódó igény leadása között eltelt teljes, átlagos idő a vizsgált időszakban. Az átfutási idő mértékegysége: idő (nap, óra, ritkán perc) Az átfutási idő értékkészlete: ]0;♾️ ] Szakterületi alkalmazhatóság: az átfutási időnek széleskörű alkalmazhatósága van. A leggyakrabban a vevői és a szállítói rendelések teljesítésének az értékelése során alkalmazzuk, ugyanakkor bármely, akár belső folyamat belső átfutási idejét mérni lehet, pont mint a határidőtartás esetén. Sőt, kimondható, hogy belső folyamatok fejlesztése esetén minden esetben alkalmazzuk, akár műveleti szinten. Összegzés A határidőtartás és az átfutási idő két "must have" teljesítménymutató, amelyek együtt adják egy folyamat versenyképességének átfogó képét. Ha azt mondjuk, hogy a mutatószámok világa ezzel a két KPI-val kezdődik, nem tévedünk. Míg a határidőtartás a pontosságot – az időben és egészben elvégzett feladatok arányát – méri, addig az átfutási idő a feladatok teljesítéséhez szükséges időt mutatja meg a folyamat vevőjének a szemszögéből. Mindkét mutató rugalmasan alkalmazható különféle üzleti, külső és belső folyamatok értékelésére, így hatékony eszközök a fejlesztések kiindulópontjaként és eredményének a mérésére. A sorozat következő posztjában az alábbi kérdést vesszük górcső alá: 👉 milyen mutatószámokat célszerű alkalmazni folyamatfejlesztéshez?

A mutatószám-rendszer (KPI, azaz Key Performance Indicators rendszer) hatékony eszköz arra, hogy a vállalkozások működésüket mérhetővé, összehasonlíthatóvá és fejleszthetővé tegyék. A bevezetés azonban sokszor nehézségekbe ütközik, mert nem mindegy, hogyan indul neki egy cég, kiket von be, és hogyan kezeli az adatokat. Az alábbi 5+1 tipp gyakorlati tapasztalatokra épül, és segít elkerülni a tipikus buktatókat. 1: Tudd, mire való a KPI rendszer! A KPI nem varázseszköz a piaci nehézségek megoldására. Ha egy vállalat piacot veszít, azt nem a mutatók fogják helyrehozni. A KPI rendszer viszont kulcs a belső működés fejlesztéséhez: átláthatóvá teszi a folyamatokat, segít megérteni a tényleges teljesítményt, és biztos alapot ad az adat-vezérelt működési mód kialakításához. A két "kötelező" és a folyamatfejlesztésekhez használatos mutatószámok is erre szolgálnak: a határidőtartás, az átfutási idő, az értékteremtő idő, illetve az elsőre jó arány mind olyan mutató, amely közvetlenül rávilágít a működés gyenge pontjaira. 👉 Bővebben erről a "Must have" és a Folyamatfejlesztési KPI-k című posztjainkban olvashatsz! Tanács:  A KPI rendszer legyen a belső fejlődés motorja, ne külső problémák megoldója. 2: Kezdd egyszerűen! Sokan abban hibáznak, hogy rögtön egy bonyolult, "ipar 4-es" rendszert próbálnak felépíteni, ami drága, és gyorsan kudarcba fullad. Első lépésként elég, ha a papírmunkát kiváltod, és kialakítasz egy egyszerű, emberközpontú digitális rendszert. Nem kell rögtön tucatnyi mutatóban gondolkodni. Már a három alap KPI – határidőtartás, átfutási idő és értékteremtő idő aránya – elegendő ahhoz, hogy elinduljon a mérés, legyenek kézzelfogható eredmények, és legyen mire építeni a további fejlesztést. Tanács:  Haladj fokozatosan – az egyszerű rendszer hosszú távon többet ér, mint egy túlméretezett, ami elakad. 3: Kérj tanácsot a hozzáértőktől! A KPI nemcsak technikai rendszer, hanem emberi tényezőkre épülő változás is. Egy kívülről jövő, tapasztalt szakember segíthet abban, hogy a mutatókat ne önmagukban, hanem a szervezet működésébe illesztve kezeld. A mutatószámok felhasználása a folyamatok fejlesztésére szakértelmet igényel, amelyet szintén olyanoktól kell elsajátítani, akik ehhez értenek. Sok vállalkozás elköveti azt a hibát, hogy a KPI-t pusztán számokkal azonosítja, és nem veszi figyelembe, hogyan hatnak ezek az emberekre. Egy külső tanácsadó vagy tapasztalt partner abban is segíthet, hogyan kommunikáld és vezesd be a rendszert, hogy az ne ellenállást, hanem támogatást váltson ki. Tanács:  Ne félj külső szemhez fordulni – időt, energiát és csalódást spórolhatsz meg vele. 4: Vond be az érintetteket! Egy KPI rendszer mindig érzékeny terület, hiszen a kollégák teljesítménye kerül fókuszba. Az objektív adatokkal sokszor mások tyúkszemére lépünk, és ha a munkatársak kimaradnak a folyamatból, könnyen ellenérdekeltekké válhatnak, ami blokkolhatja a bevezetést. Gondoljunk például arra, amikor egy gépkezelő teljesítményét a gyártott darabszám alapján mérik, de nem veszik figyelembe, ha a gép gyakran meghibásodik. Az így kapott KPI torz képet ad, a munkatárs pedig igazságtalannak érzi az értékelést. Ha valaki eddig "rugalmasan" kezelte a szüneteket és a műszakidőt, bármilyen jó munkát végez is egyébként, a felhasznált idő objektív mérése félelmet és szorongást válthat ki benne. Tanács:  A siker kulcsa a bevonás – a KPI ne ellenőrzésként, hanem közös fejlesztési eszközként jelenjen meg. 5: Ne félj a kockázatoktól – készülj fel rájuk! Minden KPI rendszernek vannak buktatói: félrevezető adatok, rosszul értelmezett mutatók, túl sok vagy túl kevés mérőszám. Ezek azonban nem indokok arra, hogy ne vágj bele – a megoldás a tudatos felkészülés. Ha előre tudod, milyen kockázatok jöhetnek, kezelni is könnyebb őket. Például ha egy szolgáltató vállalat csak a lezárt ügyek számát méri, de az ügyfél-elégedettséget nem, akkor a számok javulása mellett romolhat a szolgáltatás minősége. 👉 Olvasd el a blogunkon a mutatószám-rendszerek kockázatairól szóló bejegyzést! Tanács:  A kockázat nem ellenség – ha előre felkészülsz rá, a rendszered erősebb lesz. 5+1: Vágj bele, és tarts ki! A legnagyobb hiba, ha a tökéletes rendszerre vársz, és emiatt el sem indulsz. A KPI rendszer bevezetése mindig tanulási folyamat, és az első próbálkozások ritkán lesznek hibátlanok. Sok szervezetnél az első mutatók idővel változnak vagy finomodnak – ez teljesen természetes. A lényeg, hogy a folyamat elinduljon, és minden lépéssel közelebb vigyen a hatékonyabb működéshez. Tanács:  Ne a hibátlanságot keresd, hanem a folyamatos fejlődést. Összegzés A KPI rendszer bevezetés 5+1 tippje A KPI rendszer bevezetése hosszú távú befektetés a szervezet működésébe. Nem az a cél, hogy azonnali csodát tegyen, hanem hogy lépésről lépésre segítse a fejlődést, és olyan kultúrát alakítson ki, amelyben az adatok valódi értéket teremtenek, mert cselekvési irányt formálnak. Ha nem tudod, hol kezdd, a három alap KPI jó első lépés: határidőtartás, átfutási idő és értékteremtő idő aránya. Ezek egyszerre egyszerűek, átláthatók és mindenki számára relevánsak – és biztos alapot adnak a továbblépéshez.

Bevezetés Hiszünk benne, hogy a mutatószám-rendszerek - az üzleti angolból vett kifejezéssel KPI rendszerek - a modern vállalatok számára elengedhetetlen eszközként szolgálnak a teljesítményük nyomon követésére és optimalizálására. Blogunk első sorozata célul tűzi ki a mutatószám-rendszerek általános bemutatását, azok helyének meghatározását a céges működésben, valamint a Leanadat Kft. saját fejlesztésű mutatószám-rendszerének, az LMR-nek a bemutatását is. A sorozat keretein belül mélyrehatóan foglalkozunk a mutatószámok jelentőségével, példákat adunk a legfontosabb mutatószámokra, bemutatjuk, hogyan segítenek ezek a vállalatoknak abban, hogy jobban megértsék saját teljesítményüket, majd ezt követően hatásos folyamatfejlesztési feladatokba vágjanak. A sorozat előző posztjában rövid áttekintést adtunk arról, hogy 👉 miként illeszkedik a mutatószám-rendszer az ösztönzőrendszerbe és, hogy mik a kockázatai . Ebben a posztban bemutatjuk, hogy 👇 hogyan működik, és mik a Leanadat Mutatószám Rendszer (LMR) előnyei. Ez a poszt a szokásosnál kicsit hosszabb, átlagosan 6 perc szükséges az elolvasásához. Kellemes olvasást kívánunk! Az első lépés az adatvezérelt működés felé: bemutatkozik az LMR Leanadat Mutatószám Rendszer – röviden: LMR . Belépő szintű, de professzionális megoldás, amely lehetővé teszi, hogy bármely magyar KKV adatvezérelté váljon – bonyolult szoftverek, integrált ERP-rendszerek és több tízmilliós IT-fejlesztések nélkül. Milyen problémát old meg az LMR? A hazai kis- és középvállalkozások jelentős része ma is félig-meddig digitalizált adatrögzítéssel, nem strukturált folyamatokkal, ERP-rendszer nélküli működéssel dolgozik. Egy mutatószámrendszer bevezetése náluk eddig szinte elképzelhetetlen volt – itt az ideje változtatni ezen! Az LMR kiindulópontjai: Nem baj, ha még minden papíron történik – az LMR épp ennek a kiváltására jött létre. Nincs ERP? Nem gond. A folyamatmérés még gyerekcipőben sem jár? Tökéletes kiindulópont! A folyamatok olyanok, mint egy fekete doboz? Az LMR-rel felszínre hozzuk a részleteket. Az LMR nemcsak egy műszaki eszköz, hanem egy módszertan: mutatószámok strukturált rendszere, képzéssel, támogatással és a magyar gyártási-szolgáltatási környezetre szabott logikával. Mi az LMR lényege? Az LMR egy egyszerűen felépített mutatószám-rendszer, amely egyszerű ("koppintásos") adatrögzítést kínál egyéni mobileszközön, az adatokat strukturált formában, felhőben (SharePoint) tárolja, folyamatos hozzáférés biztosításával, a mutatószámokat automatizáltan számolja, sztenderd vagy testreszabott műszerfalakon mutatja be az eredményeket, a teljes folyamat (bevezetés, üzemeltetés, bővítés) során szakmai és műszaki támogatást nyújt. Mutatószámok világa Webinár Ismerd meg webináron az LMR-t! Az olvasás jó és hasznos, de sokszor segít feldolgozni a témát, ha részt veszünk egy interaktív előadáson. Regisztrálj a webinárra, ahol megismerheted a mutatószámok világát! A webinár gazdája: Katona László Mit mérünk? Az LMR kiindulópontként három sztenderd mutatószámot  javasol minden szervezet számára. Ezek olyan alap-KPI-k, amelyek bevezetésével gyorsan és objektíven képet kaphatunk egy folyamat teljesítményéről – különösen akkor, ha korábban nem történt rendszeres adatgyűjtés vagy mérés. A három alapmutatószám: Határidőtartás  – A feladatteljesítések hány százaléka történt meg időre? Átfutási idő  – Mennyi idő telt el a feladat kiírásától a készre jelentésig? Értékteremtő idő aránya  – Az összes idő hány százalékában folyt valódi, értékteremtő munka? Ez a hármas egy jól értelmezhető, időalapú megközelítést kínál a folyamatok teljesítményének vizsgálatára – de nem a klasszikus termelékenységi szemlélettel, hanem sokkal praktikusabb, működésközeli módon. A sztenderd KPI-k stabil alapot  jelentenek – ahonnan el lehet indulni egy kifinomult, összetett mérési rendszer felé. testre lehet szabni? Természetesen! Ha a vállalkozás már használ mutatószámokat (akár papíralapon), vagy konkrét elképzelései vannak arról, mit szeretne mérni, az LMR ahhoz is igazodik. A rendszer nagy mértékben testre szabható: a rögzítendő adatok, a számítási logikák, és a műszerfalak is igazíthatók a működéshez, egyéni elképzeléshez. Példa a működésre - szerelési folyamat Tételezzük fel, hogy egy szerelési folyamat során az anyagok és az alkatrészek több munkafázison mennek keresztül, míg késztermékké nem válnak (tipikus szerelési példák: elektromos berendezések, bútorok, fémszerkezetek előállítása). Általában egy-egy munkafázist egy-egy munkaállomás végez el, s a termék a munkaállomásokon végig halad. Egy teljes munkafolyamat mérése a következők mentén valósul meg: Bemeneti adatok: a munkafeladatokat egy online lista tartalmazza. Adatrögzítés: minden munkaállomáson. Az adatrögzítés módja: a feladatok különböző állapotainak jelentésével valósul meg úgy, hogy amikor egy adott állapot bejelentésre kerül (pl.: feladat elindul, szünet, akadály, kész stb.), akkor a bejelentés időbélyege is rögzítésre kerül egy online listában. Mutatószámok számítása: az időbélyegek segítségével a specifikációban meghatározott definícióknak megfelelően történik. a legtöbb mutató automatikusan, valós időben kiszámítható, és akár az adatrögzítő alkalmazásban is megjeleníthetők az aktuális értékek; van lehetőség ütemezett kiszámításra / aggregálásra - definíció és igény szerint. Értesítések: definíció és igény szerint lehet kiugró, vagy egyéb szempontból fontos értékekhez értesítési rutinokat rendelni. Műszerfal és kimutatások: definíció és igény szerinti ütemezésben frissülnek. Adatok tárolása, archiválása: az adattárolás folyamatos, a biztonsági mentés és az archiválás definíció és igény szerinti ütemezésben történik. A három sztenderd mutató a szerelési példában A folyamat határidőtartása a gyártásütemezés határidőtartása lesz, azaz rögzíteni fogjuk a szerelési feladatok (munkák) határidejét, s amikor az utolsó munkafázis is készre jelenti a darabot, a rögzített időt ezzel a határidővel hasonlítjuk össze. Ha pl. 10 esetből 7 időre elkészült, a határidőtartás 70%-os lesz. ☝️A határidőtartás a folyamat legfontosabb, elsődleges mutatószáma, megmutatja, hogy milyen a folyamat általános eredményessége. Minden folyamatnak van vevője, még a belső folyamatoknak is. A felhasználó folyamat - pl. a kiszállítás, vagy a kivitelezés - függnek a szerelés határidőtartásától. Ezért ennek a mérése "must have", ahogy azt már korábban megírtuk. Ugyan a határidőtartás önmagában még nem fogja megmondani, hogy miért nem lett kész időben a szerelés, de az őszinte és pontos mérés tiszta képet fog adni, és meg fogja adni a folyamat fejlesztésének egyik stratégiai célját. A szerelés átfutási ideje a feladat (munka) kiírásának idejétől a készre jelentésig eltelt teljes idő lesz, az időszakra, illetve üzemre vonatkozóan pedig a munkák átfutási idejének átlaga. Attól függően, hogy mennyire szofisztikált a folyamat nyomon követése, az átfutási időt több részre lehet bontani, de egyelőre maradjunk az egyszerű esetnél. ☝️Az átfutási idő pontos mérése meg fogja mutatni, hogy mennyi ideig tartanak a szerelési feladatok - átlagosan, és az adatokból a szórást is meg tudjuk érteni. Számoljunk le azzal a téves elképzeléssel, hogy az egyedi gyártásban nem érdemes az átfutási időt mérni! Egyrészről az átfutási időt mindig össze lehet hasonlítani a tervezett átfutási idővel és a jellemző eltérést arányként kimutatva máris használható aggregált eredményt kapunk; másrészt, igen gyakran bebizonyosodik, hogy bár a termék egyedi, a folyamat sztenderd, emiatt pedig tág tér nyílik a sztenderdizáláson alapuló fejlesztésekre. Az átfutási idő pontos mérésével és a terv-tény eltérés célzott csökkentésével a határidőtartáshoz hasonlóan javítani lehet a vevő folyamat kiszolgálásának minőségén. A szerelés értékteremtő idejének aránya azon idők aránya lesz a teljes átfutási időn belül, amikor az adott feladat „futó” státuszban volt. Ha pl. egy munka teljes átfutási ideje 12 óra volt, de ebből a folyamat 5 órát volt „akadály”, 2 órát „szünet” státuszban, akkor az értékteremtési idő (12-5-2)/12 = 5/12 = 41,67% volt. Attól függően, hogy mennyire kifinomulta folyamat státuszkövetése, ez a szám egyre pontosabbá válik, és egyre több lehetőség nyílik a nem értékteremtő idők kiváltó okaira vonatkozóan gyakorisági elemzések elkészítésére. Ezek alapján problémamegoldó ciklusokat tud indítani a szervezet. ☝️Az értékteremtő idő arányának a mérése a folyamat státuszkövetésén és az állási okok gyűjtésén keresztül adja meg azt az adatrészletességet és adatgazdagságot, amely lehetővé teszi a célzott folyamatfejlesztéseket. A határidőtartás és az átfutási idő segítségével ki tudjuk tűzni a célokat; az értékteremtő idő arányával közel jutunk a "hogyan érjük el a célt?" kérdés megválaszolásához. Külön erőssége az LMR-nek, hogy tartalmazza a szakmai és a folyamatfejlesztési tanácsadás lehetőséget - a státusztoltatáson alapuló mutatószám bevezetése után erre nagy szükség lesz! Mennyibe kerül? Egy induló rendszer, amely nem tartalmaz többet 3-5 KPI-nál 1-2 üzleti folyamaton, 6–8 felhasználóval, Budapesttől számított 100 km-es távolságban, optimum csomag esetén nagyjából 1,6 millió forint bevezetési és 160 ezer forint havi üzemeltetési költséget jelent. Ebben a bevezetés során adatelemzési oktatás, a havi üzemeltetés során nemcsak műszaki, hanem szakmai támogatási órakeret is rendelkezésre áll. ☝️Az LMR árazásának és elemeinek a kialakítása során a legfontosabb szempont a kedvező havi üzemeltetési költség és a rendelkezésre álló szakmai támogatás biztosítása volt. Az LMR várható költsége a 👉 kalkulátor segítségével  könnyedén kiszámolható. Komoly szándék esetén töltsd ki az LMR oldalán a megrendelőlapot (az oldalon a kalkulátor alatt található gombbal tudod megnyitni), s az alapján tudunk tényleges ajánlatot adni. Milyen csomagok érhetők el? Három csomag közül lehet választani: Alap Optimum Prémium Minden csomag tartalmazza a keretrendszert, az adatfolyamatokat, rendszerhasználati oktatást, sztenderd műszerfalat, specifikációt - annak részeként egy mutatószám-kézikönyvet a definíciókkal és képletekkel, online egyeztetési lehetőséget - ezek a bevezetés sztenderd részei. Az adatelemzés oktatás, a testreszabott műszerfal és a helyszíni bejárás azok az elemek, amelyek az optimum, illetve prémium csomag bevezetésével érhetők el. Az üzemeltetés során a műszaki támogatás minden csomag sztenderd része, az optimum és prémium csomagok tartalmazzák a szakmai, illetve a folyamatfejlesztési szaktanácsadást. Miért éri meg? Az LMR egy olyan rendszer, ami nem a „nagyok játszótere”, hanem kifejezetten azoknak a cégeknek nyújt megoldást, akik most lépnek rá a digitalizáció útjára. Az LMR-rel megteheted az első lépést – biztos alapokra építkezve, könnyen, elfogadható költségek mellett. 👉 Próbáld ki a költségkalkulátort , és olvasd el a többi posztot  a mutatószámok világa sorozatból! Összegzés A Mutatószámok világa  sorozat célja az volt, hogy bemutassa a vállalati működés mérhetőségének szemléletét. Bemutattuk, hogyan lehet egyszerű, de mégis elméletileg megalapozott és gyakorlati hasznot hozó mutatószámokkal elindulni az adatvezérelt működés útján. A sorozat zárásaként bemutatott LMR – Leanadat Mutatószám Rendszer – ezt a szemléletet testet öltve képviseli: belépő szintű, mégis strukturált megoldás, amely képes áthidalni a papíralapú működés és a digitális adatelemzés közötti szakadékot. A KPI-k világa nem elvont menedzsmentjáték, hanem eszköz a mindennapi döntések megalapozására – és most már mindenki számára elérhető. Katona László

Bevezetés Hiszünk benne, hogy a mutatószám-rendszerek - az üzleti angolból vett kifejezéssel KPI rendszerek - a modern vállalatok számára elengedhetetlen eszközként szolgálnak a teljesítményük nyomon követésére és optimalizálására. Blogunk első sorozata célul tűzi ki a mutatószám-rendszerek általános bemutatását, azok helyének meghatározását a céges működésben, valamint a Leanadat Kft. saját fejlesztésű mutatószám-rendszerének, az LMR-nek a bemutatását is. A sorozat keretein belül mélyrehatóan foglalkozunk a mutatószámok jelentőségével, példákat adunk a legfontosabb mutatószámokra, bemutatjuk, hogyan segítenek ezek a vállalatoknak abban, hogy jobban megértsék saját teljesítményüket, majd ezt követően hatásos folyamatfejlesztési feladatokba vágjanak. A sorozat előző posztjában rövid áttekintést adtunk arról, hogy 👉 melyek azok a mutatószámok, amelyeket kifejezetten folyamatfejlesztéshez célszerű használni? Ebben a posztban arra a kérdésre adunk választ, hogy 👇 miként használjuk a mutatószámokat a teljesítmény ösztönzésére és, hogy milyen kockázatai vannak a mutatószám-rendszernek? A sorozat utolsó posztjában bemutatjuk, hogyan működik az LMR, a Leanadat Mutatószám Rendszer. KPI-k az ösztönzőrendszerben A kulcsfontosságú mutatószámokat a szervezet három fő, egymással összefüggő területén alkalmazzuk: a teljesítmény nyomon követésére és bemutatására; folyamatfejlesztési projektekben; valamint a jobb teljesítmény ösztönzésére. Rendszerbe szervezve ez utóbbi működési formát nevezzük ösztönzőrendszernek – az alábbiakban ennek ideális működését mutatjuk be. Az ösztönzőrendszer célja Az ideális ösztönzőrendszer célja, hogy a munkatársakat a munkájuk tudatos újragondolására és hatékonyabb szervezésére sarkallja - a jobb teljesítmény így nem a több ledolgozott órát jelenti, hanem azt, ha valaki képes új módon tekinteni a feladataira, és hatékonyabb megoldással teremti meg a nagyobb teljesítmény alapját. 🤔 A jól megválasztott KPI-k és azok célértékei a munkavégzés mindennapos, apró részleteit fogják megváltoztatni, a cél elérésében motivált emberek által. Az ösztönzőrendszer sikeres működésének előfeltételei Bizalom és felhatalmazás . A munkatársaknak legyen mozgásterük ahhoz, hogy változtassanak a munkafolyamataikon. A vezetőknek bízniuk kell abban, hogy az egyéni kreativitás előremutató megoldásokat hozhat. Tanulás- és fejlődésorientált kultúra . A szervezet támogassa a kísérletezést, hibákból tanulást és folyamatos önfejlesztést. Ennek nemcsak elvi, hanem gyakorlati, formális eszközei is vannak (pl.: kiscsapatos szervezeti felépítés, munkarendbe illesztett fejlesztési idő). Transzparens és értelmes mutatószámok . Világos legyen, mit értünk „jobb teljesítmény” alatt – nem mennyiségi túlterhelést, hanem hatékonyabb, értékteremtő munkát. Az ösztönzés alapja ne csupán mennyiségi mutatók (óraszám, darabszám) legyenek, lásd: 👉 "Must have" KPI-k 👉 Folyamatfejlesztési KPI-k . Visszacsatolási és javaslattételi lehetőségek . Legyen fórum, ahol a munkavállalók visszajelezhetnek a folyamatokról, és ötleteiket be is lehet építeni. Az operatív tudás becsatornázása kulcs a hatékonyság javításához. Felkészítés és támogatás . A munkatársak sokszor nincsenek felkészülve arra, hogyan alakítsák át a saját munkájukat – ehhez tréningekre, mentorálásra is szükség lehet (tipikusan ilyen terület a lean szempontú folyamatfejlesztés) Példamutató vezetés . A vezetők maguk is alkalmazzák az új szemléletet, és elismerik, ha valaki innovatívan gondolkodik, még ha az első próbálkozás nem is tökéletes. KPI rendszer és menedzsment támogatás A fenti lista harmadik eleme – a mutatószámok – szorosan kapcsolódik a teljesítmény ösztönzéséhez. A jól megválasztott KPI-ok világosan jelzik a munkafolyamatok teljesítményét, minőségét és értékteremtő képességét. A kulcs az, hogy a KPI-okhoz konkrét, elérhető célértékek társuljanak, ezek a szervezet minél több szintjén – akár az alsóbb szinteken is – megjelenjenek, elérésükhöz pedig motiváló elismerések kapcsolódjanak. Mindezt egy átgondolt menedzsmentrendszernek kell támogatnia, amely magában foglalja a riportolási folyamatokat, a beszámolási kötelezettséget és a rendszeres, sztenderd értekezleteket is. 🤔 Érdekel a téma? Válaszd az Ösztönzőrendszer témakört az ingyenes konzultáció foglalási lapján! A mutatószám-rendszer Kockázatai Nincs olyan rendszer vagy eszköz, amelynek ne lennének kockázatai. A menedzsmenteszközök bevezetésének veszélyeire a klasszikus szakirodalom is felhívja a figyelmet. Nézzük meg, milyen kockázatokkal járhat egy KPI-rendszer bevezetése! Nem megfelelő KPI-k kiválasztása. Bár léteznek örök érvényű, 👉 "Must have" KPI-k , könnyedén kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor egy bevezetett mutató nem releváns a vállalkozás céljai, stratégiája, lehetőségei szempontjából. Ennek oka lehet egy rosszul kommunikált stratégiaváltás, a piaci körülmények megváltozása, vagy akár a versenyképességi tényezők félreértése. Ilyen esetben a KPI-k félrevezető következtetésekhez vezethetnek. ➡️A megoldás, hogy a mutatószám-rendszerre is folyamatosan fejlődő, igazítandó rendszerre tekintsünk, amely rendszeres felülvizsgálatra szorul. Ne féljünk hibázni, és javítsunk gyorsan! Túlzott adminisztratív teher. A KPI-k nyomon követése és riportolása sok időt és erőforrást vehet igénybe, ami egy kkv-nál különösen megterhelő lehet. ➡️ A megoldás, hogy olyan rendszert vezessünk be, amely nagy mértékben digitalizált, kevés adminisztrációval jár, a működtetését pedig szakértők végzik. Munkavállalói ellenállás. A teljesítménymérés bevezetése ellenérzést válthat ki a munkatársakból, különösen, ha nem értik a célját vagy félnek az elszámoltathatóságtól. ➡️Megoldás: alkalmazzuk a változásmenedzsment eszközeit, kommunikáljuk a szándékot és biztosítsuk a fokozatosságot. Túlzott fókusz a számokon. A kizárólagos támaszkodás a számokra, különösen a munkavállalói értékelésben, a KPI-k hajszolásának kultúrájához vezethet, ami torz viselkedést eredményez (pl. rövid távú célok előtérbe helyezése a hosszú távú fejlődés rovására). ➡️A megoldás, hogy szubjektív, illetve kvázi-objektív értékelési módszerekkel egészítsük ki az objektív, adatvezérelt működést. Ilyen pl. a 180 és 360 fokos szervezeti értékelés, vagy pl. a 1-2-1 értekezleti rendszer. Hiányos adatgyűjtési rendszer. A mutatószámok jól kialakított nyersadat-szolgáltatási folyamatok nélkül könnyen megbízhatatlanná, működésük kampányszerűvé válhat. ➡️ A megoldás, hogy a mutatószámokra rendszerként, a kapcsolódó eljárásokra pedig folyamatokként tekintsünk, amelyek, akár csak egy gép, hatásos karbantartást igényelnek. Összegzés Egy jól felépített KPI-rendszer hatékony eszköz az ösztönzőrendszer támogatására és a szervezeti teljesítmény növelésére. A bevezetés során azonban fontos figyelembe venni a leggyakoribb buktatókat: a nem megfelelő mutatók kiválasztását, az adminisztratív terheket, a munkavállalói ellenállást vagy a túlzott számorientáltságot. A siker érdekében a KPI-kat rugalmasan kell kezelni, beágyazva az adatgyűjtést, visszacsatolást és vezetői támogatást biztosító működési keretekbe. A Mutatószámok világa sorozat utolsó posztjában a Leanadat Kft. által kifejlesztett mutatószám-rendszert, az LMR-t mutatjuk be.

Bevezetés Hiszünk benne, hogy a mutatószám-rendszerek - az üzleti angolból vett kifejezéssel KPI rendszerek - a modern vállalatok számára elengedhetetlen eszközként szolgálnak a teljesítményük nyomon követésére és optimalizálására. Blogunk első sorozata célul tűzi ki a mutatószám-rendszerek általános bemutatását, azok helyének meghatározását a céges működésben, valamint a Leanadat Kft. saját fejlesztésű mutatószám-rendszerének, az LMR-nek a bemutatását is. A sorozat keretein belül mélyrehatóan foglalkozunk a mutatószámok jelentőségével, példákat adunk a legfontosabb mutatószámokra, bemutatjuk, hogyan segítenek ezek a vállalatoknak abban, hogy jobban megértsék saját teljesítményüket, majd ezt követően hatásos folyamatfejlesztési feladatokba vágjanak. A sorozat előző posztjában rövid áttekintést adtunk arról, hogy 👉 mik a "must have" KPI-k kkv-k számára Ebben a posztban arra a kérdésre adunk választ, hogy 👇 melyek azok a mutatószámok, amelyeket kifejezetten folyamatfejlesztéshez célszerű használni? A sorozat későbbi posztjaiban pedig az alábbi kérdéseket fogjuk boncolgatni: Miként érdemes a mutatószámokat motivációs eszközként használni, és ez milyen kockázatokkal jár? Hogyan működik az LMR, a Leanadat Mutatószám Rendszer? KPI-k folyamatfejlesztéshez Az átfutási idő  és a határidőtartás  ( 👉 erről korábban már írtunk ) minden esetben alapvető kiindulópontjai a folyamatfejlesztésnek . Ezeket ugyanakkor érdemes kiegészíteni két további, kevésbé ismert, de rendkívül hasznos mutatószámmal , amelyeket mindig az adott helyzet sajátosságaihoz kell igazítani. Fontos megjegyezni, hogy jelen kontextusban a folyamatfejlesztés nagy felbontású, jól lehatárolt (rész)folyamatokra  vonatkozik – azok számára, akik folyamathierarchiában gondolkodnak, ez jellemzően az L3 / L4 szintet  jelenti. Értékteremtő idő aránya Az angol nyelvű szakirodalomban „Value Added Ratio”  néven ismert mutató azt fejezi ki, hogy egy adott folyamat teljes átfutási idejének mekkora hányadát teszik ki valóban értékteremtő tevékenységek . Ennek pontos meghatározásához a következő lépések szükségesek: meg kell határozni, hogy mi számít értékteremtő, illetve nem értékteremtő tevékenységnek, fel kell térképezni a folyamat egyes lépéseit, és beazonosítani, melyek felelnek meg az értékteremtés kritériumainak, ki kell alakítani egy olyan mérési rendszert, amely képes megbízhatóan megállapítani, hogy a teljes átfutási időn belül milyen arányban vannak jelen értékteremtő és nem értékteremtő elemek. 💭 Te hogyan különítenéd el az értékteremtő és a nem értékteremtő tevékenységeket? Oszd meg kommentben a véleményed! 👇 Bár a módszer elsőre nem tűnik bonyolultnak, a gyakorlatban mégis kihívást jelenthet a pontos alkalmazása. Éppen ezért érdemes szakértő segítségével, strukturált műhelymunka keretében gyakorolni a használatát. Néhány alkalom után azonban már „rááll a szemünk”, és magabiztosabban tudjuk felismerni a valódi értékteremtést. ☝️ Fontos felismerés, hogy a legtöbb folyamatban az értékteremtő tevékenységek aránya gyakran igen alacsony  – általában az 5%-ot sem éri el! Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy ezt a mérőszámot körültekintően alkalmazzuk. Az értékteremtő képesség pontos megértése az egyik legfontosabb kiindulópont egy hatékony és eredményes folyamatfejlesztéshez. A értékteremtő idő arány általános definíciója: a tisztán értékteremtő tevékenységekkel töltött idő aránya a teljes átfutási időhöz viszonyítva a vizsgálat időszakban. Az értékteremtő idő arány mértékegysége: % Az értékteremtő idő arány értékkészlete: [0%; 100%] Szakterületi alkalmazhatóság: az értékteremtő idő aránynak széleskörű alkalmazhatósága van, bármely folyamat fejlesztése során alkalmazható, ugyanakkor a rendszeres, átfogó riportolás kialakításához lean szempontból érett szervezet szükséges. Egy szemléletes ábra Az alábbi ábra szemlélteti, hogyan érdemes elképzelni egy folyamat értékteremtő idő arányát. A folyamat indulásától (az igény felmerülésétől) addig, amíg az igény teljesül, különböző lépések történnek - vagy éppen nem történik semmi, két lépés között. Ha az értékteremtés szempontjából felosztjuk a teljes folyamat idejét értékteremtő (zöld) és nem értékteremtő (piros és sárga) időkre, akkor a "zöldek" teljes időhöz viszonyított aránya fogja kiadni az értékteremtő idő arányát. Az értékteremtő idő arányának szemléletes bemutatása egy ábrán Elsőre jó arány A híres "First Pass Yield", a folyamatnak azt a minőség szempontú képességét fejezi ki, hogy mekkora valószínűséggel fut le a folyamat úgy, hogy minden lépése időben és egészben, utómunka és javítás nélkül - azaz elsőre jól - kerül végrehajtásra. Hasonlóképpen a értékteremtő idő arányához, az elsőre jó arány meghatározásához is szükséges néhány előfeltétel: ismerni kell a folyamat lépéseit, ismerni kell a folyamat egyes lépéseire vonatkozó sztenderdet, mind az elvárt idő, mind a kimenet minőségi feltételeire vonatkozóan. ☝️Egy folyamat elsőre jó arányát úgy számoljuk ki, hogy az egyes lépések elsőre jó arányát egymással összeszorozzuk. Így tudjuk megragadni a teljes folyamatra vonatkozó valószínűséget. Az elsőre jó arány egy szemléletes grafikonon Az alábbi grafikonon szemléletesen mutatja be egy ötlépéses folyamat elsőre jó arányát. Bár az egyes műveletek elsőre jó arányai nem tűnnek rossznak (84% - 95%), a teljes folyamatra vonatkozó arány messze nem olyan kedvező (63%). Annak a megértése, hogy műveleti szinten az elsőre jó arány versenyképes szintje 95%-nál kezdődik, különösen fontos. Az elsőre jó arány ábrázolása grafikonon Az elsőre jó arány általános definíciója: az egyes folyamatlépések elsőre jó arányainak a szorzata, ahol az egyes lépések elsőre jó aránya a sztenderd elvárásoknak megfelelő (idő, határidő, minőség), javítás és utómunkamentes feladatvégzések száma az összes feladatvégzés számához képest a vizsgált időszakban. Az elsőre jó arány mértékegysége: % Az elsőre jó arány értékkészlete: [0%; 100%] Szakterületi alkalmazhatóság: az átfutási időnek széleskörű alkalmazhatósága van. Az elsőre jó aránynak széleskörű alkalmazhatósága van, bármely folyamat fejlesztése során alkalmazható. Szervezeti szintű alkalmazására ott kerül sor, ahol teljes eszközhatékonyságot (OEE, Overall Equipment Effectiveness/Efficiency) célszerű mérni. Összegzés A hatékony folyamatfejlesztéshez elengedhetetlen, hogy ne csupán a "must have" KPI-okat – mint az átfutási idő és a határidőtartás – kövessük, hanem kiegészítsük az elemzést olyan mutatókkal is, mint az értékteremtő idő aránya és az elsőre jó arány. Bár a mutatószámok világa sok érdekességet rejt még, ezek már mélyebb rálátást adnak a folyamatok valódi hatékonyságára, és segítenek "belőni" az irányt, amelyet a folyamatban dolgozó munkatársak követni fognak. Bár alkalmazásuk kezdetben kihívást jelenthet, hosszú távon elengedhetetlenek a magas színvonalú, lean alapú működéshez. A sorozat következő posztjában az alábbi kérdést vesszük górcső alá: 👉 Miként érdemes a mutatószámokat motivációs eszközként használni, és milyen egyéb kockázatokkal jár a használatuk?

Bevezetés Hiszünk benne, hogy a mutatószám-rendszerek - az üzleti angolból vett kifejezéssel KPI rendszerek - a modern vállalatok számára elengedhetetlen eszközként szolgálnak a teljesítményük nyomon követésére és optimalizálására. Honlapunk blogjának első sorozata célul tűzi ki a mutatószám-rendszerek általános bemutatását, azok helyének meghatározását a céges működésben, valamint a Leanadat Kft. saját fejlesztésű mutatószám-rendszerének, az LMR-nek a bemutatását is. A sorozat keretein belül mélyrehatóan foglalkozunk a mutatószámok jelentőségével, példákat adunk a legfontosabb mutatószámokra, bemutatjuk, hogyan segítenek ezek a vállalatoknak abban, hogy jobban megértsék saját teljesítményüket, majd ezt követően hatásos folyamatfejlesztési feladatokba vágjanak. A sorozat első posztjában rövid áttekintést adunk arról, hogy: mi az a mutatószám-rendszer és mik a legfontosabb elemei? A sorozat későbbi posztjaiban pedig az alábbi kérdéseket fogjuk boncolgatni: Melyek a legtipikusabb mutatószámok, amelyek bevezetésével bármely kkv jól jár? Milyen mutatószámokat célszerű alkalmazni folyamatfejlesztéshez? Miként érdemes a mutatószámokat motivációs eszközként használni, és ez milyen kockázatokkal jár? Mi az LMR működési modellje? A mutatószám-rendszer és elemei Definíció és a rendszer helye Az általunk megalkotott definíciója a mutatószám-rendszernek (KPI rendszer) a következő: a mutatószám-rendszer egy olyan strukturált mérési és értékelési keretrendszer, aminek célja egy adott szervezet, folyamat vagy művelet teljesítményének objektív és összehasonlítható módon történő értékelése. Tapasztalatunk az, hogy a mutatószámok felhasználásának leggyakrabban idézett előnye a döntéshozatal támogatása, ami helytálló, ugyanakkor a döntéshozatalhoz leggyakrabban stratégiai kérdéseket, a felsővezetői döntéshozatalt társítjuk. Ezzel a társítással akaratlanul is kizárjuk a rendszer haszonélvezői közül a működtető, megvalósító szintjét a szervezeteknek. Ennek a korlátozó társításnak a feloldása céljából a definícióba nem csak a szervezet, hanem a folyamat és a művelet teljesítményét is belevettük. Egy jól működő mutatószám-rendszer eredményeit ugyanis legalább annyira fel tudja használni az operatív szint a mindennapos munkája során, mint a felsővezetés a stratégiai kérdésekről szóló döntéseiben. A szervezet céljait a mindennapi munkájuk elvégzésével a munkatársak, és azt a szervezéssel, a működési folyamatok fejlesztésével irányító csapatvezetés valósítja meg. Az ő mindennapos, kis léptékű döntéseik azok, amelyek támogatásához a mutatószám-rendszer óriási segítséget nyújt. Mondhatjuk, hogy egy célorientált, hatékonyan működő szervezet életét a mutatószámok világa szinte behálózza. A mutatószámok világa áthatja egy hatékony cég működését ☝️A fentiekből következik, hogy a mutatószám-rendszer nem kizárólag a nagyvállalatok eszköztárának a trendi része, hanem fontos helyet foglal el a kis- és középvállalatok hatékony működtetésében is. A mutatószám-rendszer a szervezet irányításának eszköze, ezért az igazgatás, a menedzsment felügyelete alatt áll, ugyanakkor bármelyik fő- vagy támogató vállalati egységhez szervesen kapcsolódhat. A rendszer elemei Minden jól működő mutatószám-rendszerben megtalálhatók az alábbi elemek, amelyek biztosítják a rendszer hatásos működését. Mutatószámok és definícióik . Ezek a rendszer legfontosabb kimenetei, eredményei. Minden mutatószámnak testreszabott definíciója és meghatározott jellemzői vannak (kód, név, mértékegység, képlet, értékkészlet stb.). Nyersadatok és definícióik . A nyersadatok azok a tényezők, amelyekből a mutatószámokat azok képleteivel kiszámítjuk - ezek a rendszer legfontosabb bemenetei. Hasonlóan a mutatószámokhoz, a nyersadatoknak is testreszabott definíciója és meghatározott jellemzőik vannak (kód, név, mértékegység, értékkészlet stb.). Folyamatok . A nyersadatok rögzítésének, feldolgozásának, az eredmények közzétételének folyamatai vannak. A folyamatok azok az eljárások, amelyek - részben automatizáltan, részben emberi közreműködéssel - a rendszert működtetik, élővé teszik. Eszközök . A folyamatok működtetéséhez eszközök szükségesek, amelyek a bemeneteket rögzítik, továbbítják és feldolgozzák. Tipikusan ilyenek az adatrögzítési eszközök és az adatfeldolgozáshoz kapcsolódó adattároló- és feldolgozó megoldások (űrlapok, listák, adatbázisok, lekérdezések, automatizált felhőfolyamatok, stb.). Adat- és folyamatgazdák . A mutatószámoknak, a nyersadatoknak és a rendszert működtető folyamatoknak gazdáik vannak, akik a definíciókért, eredményekért, adatminőségért, az eljárások betartásáért és folyamatos fejlesztéséért stb. felelnek. Rendszer- és cégmérettől függően változik a gazdák száma és a hatáskörükbe tartozó rendszerelemek mennyisége. Üzemeltető . A mutatószám-rendszerek folyamataiban számos eszköz vesz részt, amelyek működtetését valakinek biztosítani, felügyelni szükséges. Bár tekinthetünk az üzemeltetőre folyamatgazdaként, mivel az üzemeltetők gyakran külső szereplők - mint az 👉 LMR esetében a Leanadat Kft. - érdemes különbséget tenni folyamatgazda és üzemeltető között. Kapcsolódó folyamatok . A mutatószám-rendszer kimeneteit további kapcsolódó folyamatok használják fel. Ezek ugyan nem közvetlen elemei a rendszernek, de hatásos működtetésük nagymértékben függ a mutatószám-rendszertől. Jellemző példák erre az ösztönzőrendszer (bónuszrendszer), amelyhez a mutatószámok objektív, összehasonlítható bemenettel szolgálnak, vagy a folyamatfejlesztési, illetve problémamegoldó ciklusok, amelyek a jelenállapot megértéséhez és a jövőállapot irányába történő sikeres elmozdulásnak a visszaigazolására használják fel a mutatószámokat. Összegzés Összegzésként elmondható, hogy a mutatószám-rendszer egy átfogó és rugalmas eszköz, amely nem csupán a felsővezetés stratégiai döntéseit támogatja, hanem a szervezet minden szintjén hozzájárul a hatékony működéshez. A megfelelő mutatószámok, nyersadatok, folyamatok, eszközök és felelős szereplők összehangolt működése biztosítja, hogy a rendszer hatásosan támogassa az értékteremtő műveletek végrehajtását. Legyen szó nagyvállalatokról vagy kisebb szervezetekről, a mutatószámok világa elengedhetetlen a teljesítmény méréséhez, az eredmények objektív értékeléséhez és a folyamatos fejlődés előmozdításához. Az alapvető elemek listáját áttekintve elsőre összetett és bonyolult rendszernek tűnhet még egy néhány mutatószámot előállító rendszer is. Az összetettség igaz, a bonyolultság nem feltétlenül. Egy, a legfontosabb mutatószámokat előállító rendszer már egy kisebb üzemmérettel rendelkező kkv számára is kifejezetten hasznos innovációnak számít.☝️A kulcs, mint szinte minden esetben, a sztenderd, felhasználóbarát folyamatokban és a fegyelmezett végrehajtásban rejlik. 😎 A sorozat következő posztjában az alábbi kérdést vesszük górcső alá: 👉 melyek a legfontosabb mutatószámok, amelyek bevezetésével bármely kkv jól jár?